Zártsorú beépítésben álló, U alaprajzú, egyemeletes, manzárdtetős saroképület, melyhez Ny-ról, negyedik szárnyként, hozzáépült az egykori Reáliskola (ma Levéltár) épülete (trsz.: 2318). Széchenyi téri homlokzatán timpanonnal lezárt középrizalit, a város címerével. A középrizalitban kosáríves bejárat, fölötte szalagfonatos erkély. A Széchenyi téri szárny udvari homlokzatának középtengelyében konzolos, kovácsoltvas erkély, arra kivezető kőkeretes, félköríves ajtóval. A földszinten végig nyitott, kosáríves árkád. Bottyán János u.-i homlokzatának timpanonos középrizalitja felett torony. A timpanonban építési feliratos tábla. A Bottyán János u.-i szárny udvari homlokzatán lépcsőházat magába foglaló rizalit. Udvari homlokzatai előtt konzolos, kovácsoltvas rácsos függőfolyosó. Egytraktusos, oldalfolyosós elrendezés a K-i és É-i szárnyon, belső helyiségei a földszinten boltozottak, az emeleten síkmennyezetesek. Az emeleten stukkós díszterem. A török alóli felszabadítás után ezen a helyen építtette fel házát Bottyán János 1684-ben. A Rákóczi szabadságharc idején, 1710-ben, Kukländer Ferenc, a császári seregek parancsnoka, majd 1719-től a budai kamara tulajdonába került. 1728-ban vásárolta meg a város, ekkor emelete még fából volt. 1770-ben leégett, de 1771-1773 között újjáépíttette a város (építész: Mayer Jakab; kivitelezők: Hartmann Antal, Kirchoffer András és Schaden Lénárd). 1778-1779 között Mária Terézia adományából bővítették a Bottyán János u. felé gimnázium céljára, ugyanazokkal a közreműködőkkel. 1823-ban a lépcsőházat kihelyezték az udvarba és a tantermeket megmagasították. 1827-ben az épületet a Városházához csatolták. A két világháború között belül is összekapcsolták a két épületet. A 20. században többször átalakítva és felújítva. A Városháza épülete a középkori Szent Miklós-plébániatemplom maradványaira épült.

A Vak Bottyán-kúria középrizalitos, egyemeletes, 6+3+6 ablakos lábasház, földszintje kosáríves árkádos kiképzésű, földszintje kosáríves kosáríves árkádos kiképzésű, zömök pillérekkel. A középrizalitot kétoldalt 1-1 kompozit fejezetű pillér tagolja, az oromzat tympanonjában a város kőcímere látható, 1773-as évszámmal. Az emeleti ablakok gazdag rokokó keretdíszűek. Kosáríves vörösmárvány kapuzata felett vörösmárvány talplemezzel és áttört, íves vonalú kőkorláttal ellátott erkély emelkedik, 3 volutás konzol felett. A palotát manzárdtető fedi. A főhomlokzati árkádsor alatt, jobb oldalon egy korábbi befalazott, leveles-volutás záródíszű, félköríves kőkeretes kapu található. A főépület déli oldalához csatlakozik a timpanonos középrizalittal és barokk toronnyal ellátott, az emeleti ablakok felett rokokó díszítésű, rokokó kőkapuzatos egykori gimnázium, melynek főhomlokzata a Bottyán János utcára néz. A főépület Deák Ferenc utcai oldalhomlokzatához, melyet 3 szép rokokó díszű emeleti ablak díszít a ma városi levéltárként használt, újabban épült szárny csatlakozik. A főépület udvari homlokzatának erkélyét eredeti kőkonzolok és vasrács díszíti, eredeti talplemezét már kicserélték. Az udvar heterogén, zsúfolt.